Ott a doki azt mondta, hogy mivel nincsennek fájások, ezért várunk kb. 6 órát, és akkor elindítja a szülést. Bementem a vajjúdóba, közben hívtam a páromat hogy jöjjön, mert szülünk. Szerencsére a fájások jöttek szépen sorban, így 12-kor a párommal bevonultunk a szülőszobába. Mivel a kisfiam elég nagy és a fejecskéje jó csontos, ezért bizony másik két doki kellett a megszületéséhez. Mondhatni kitolták-vonták belőlem. A végén azt hittem elviselhetetlen a fájdalom, és kértem valami fájdalom-csillapítót, de azt mondták akkor már késő, mert most szülünk. Így született a picur.